Elmúlt a nyár..valami fáj, valami új valami más
Rideg a táj,üres kihalt utcákon megyek tovább
A hideg szellő simítja arcom, még is várom a csodát
Hogy talán újra érzem bőröd illatát, fázom
De reménykedek hogy átölelsz újra
Hogy egyszer könnyebb lesz a lelkem súlya
Mert már több tonnás számomra a teher
Nyugodtan ülnék de valami mindig felver
Az álmomból...
Magam elé nézek de tovább nem láttok
A kandalló mellet ülök még is didergek és, fázok
A láng csak a szemembe ég..de szívembe nem él
Lassan minden egyes emlék lelkembe elég
Várom hogy eljöjjön az a szikra
Mi a szebb napokat hozza vissza
De addig minden színtelen és fekete marad
Sokan mondják hogy az idő elszalad
Nekem még is egy örökké valóság tűnik
Mikor bennem minden érzés megszűnik
Rideg lesz belül minden
Még azt se veszem észre hogy megfagy minden könnyem
Azt hiszem nekem így sokkal könnyebb
Hogy nem mutatom ha valami fáj
Hogy nem érdekkel már mi vár.....